Abban biztosak lehetünk, hogy a biztonsági mentés fontossága nem vitatható, egy rosszindulatú támadás vagy egy meghibásodott hardver és máris kész a baj. Ha viszont van mindenre is átgondolt és jól megtervezett mentési rendszere, akkor már csak a visszaállítási idő fogja meghatározni mennyi ideig nem tudtak dolgozni.
Miért érdemes biztonsági mentést készíteni?
Az alapvető ok, amiért érdemes elvégezni a manuális mentést vagy pedig beállítani automatikus mentést, az az, hogy így megőrizhetők az adatok és visszaállíthatók, ha valami történik. Véd a véletlen vagy szándékos törlés, sérülés, vagy károsodás következtében előállt adatvesztéstől és lényegesen megkönnyíti az adatok áthelyezését is egy másik eszközre, rendszerbe. Sajnos a megnövekedett zsaroló vírusok és hackerek által okozott károk mennyisége, hogy egyre inkább a mentések mellett az archiválás is fontos szerepet kapott. Első körben a 3-2-1 es mentési stratégia, ha megvan, akkor nem lehet olyan nagy veszteség.
De mi is ez a 3-2-1-es stratégia?
- legyen legalább 3 mentés az adatokról
- ezeket minimum 2 Földrajzilag eltérő helyen tároljuk
- és legalább 1 mentés legyen fizikailag is leválasztva, azaz offline.
Egy mentés nem mentés!
Az első szabály lényege, hogy minél több példányunk áll rendelkezésre a mentésből, annál nagyobb az esélyünk arra, hogy egy esetleges helyreállításkor használható lesz valamelyik. Persze ideális esetben minden példány jól használható, de az életben ritkán van „ideális eset”, többek között ezért van szükségünk a második szabályra is.
A második szabály ugyanis arról gondoskodik, hogy a mentési példányok legalább két különböző helyen legyenek eltárolva. Túl azon, hogy bármikor meghibásodhat maga az eszköz is, ami a mentést tárolja (és ez általában akkor történik, amikor pont szükség lenne rá) így, ha legalább két külön eszközön tároljuk, akkor lényegesen kisebb az esélye, hogy mind a kettő ugyanakkor menjen tönkre.
A Földrajzilag eltérő elhelyezés (például felhő) un. off-site mentés pedig azt biztosítja, hogy egy „katasztrófahelyzet” (például leég az épület, vagy elönti az árvíz stb.) vagy szándékos rongálás, esetleg eltulajdonítás esetén marad legalább egy példányunk, amiből az adatok helyreállíthatók.
Ezek után a harmadik szabály talán már indokolatlannak is tűnhet, pedig nagyon is van értelme, különösképp a zsaroló vírustámadás esetén. Előfordulhat ugyanis, hogy a támadás magát a biztonsági mentést is érinti, ami azt jelenti, hogy az is használhatatlanná válik. Az egyetlen 100%-ban biztos módja annak, hogy a támadó ne férhessen hozzá a mentéshez az az, ha a mentés nem is csatlakozik semmilyen módon az élő informatikai rendszerhez, hanem például egy hordozható merevlemezen van tárolva, megfelelő mentési szabály szerint.
Ez a fajta 3-2-1 mentési stratégia nagyban megnöveli az adatok helyreállíthatóságának esélyét egy esetleges zsarolóvírus-támadás során, melyek magas valószínűséggel visszaállíthatóak egy korábbi állapotba.
Ha felkeltette érdeklődését, hogy ebbe is partnerek legyünk, kérjen ajánlatot vagy egyeztessünk időpontot és beszéljük át, hogyan is tudnánk megoldani az informatikai problémáit!